Oroszlány Komárom-Esztergom megye déli határán, a Vértes-hegység észak-nyugati lejtőjén, az Által-ér lankás területein fekszik. Változatos természeti adottságaira jellemző, hogy a Vértes-hegység magasabb pontjai felől fokozatosan ereszkedik le az Által-ér völgyébe. Növényzetét jellemzően a Vértes növénytársulásai határozzák meg, így a cserszömörcés karsztbokor-erdő, a karszttölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes. A terület talajösszetételére az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és a löszös alapkőzeten kialakult homokos vályog talajok jellemzőek.

Éghajlata hűvös, mérsékelten száraz, erős szubmediterrán klímahatások következtében tavasszal és ősszel kevés csapadékkal. A város felszíni vizeit patakok szállítják az által-érbe, mely a terület vízgyűjtője. A bányászatnak köszönhetően sok, szép, tisztavizű tó található a teljes külterületen.


Természeti erőforrások

A térség meghatározó nyersanyaga a nagymennyiségű barnakőszén, amelyre a szénbányászata és energiatermelésre települt. A bányák egy része mára bezárt, hasznosításuk vagy rekultiválásuk meghatározó feladat. Oroszlány kevés mezőgazdasági termőfölddel rendelkezik, a várostól északra fekvő területek gyengébb minőségű, agyagos, köves területek. A délre eső, vértesaljai rétek, legelők állattartásra alkalmasak.


Természeti és táji értékei

A város közel teljes igazgatási területe a Vértes-hegységbe esik, így a tájhasználatot az igen magas erdősültségi arány határozza meg. Az erdőterületek a Pusztavámmal határos részeken bányaüzemek és roncsolt területek szabdalják fel.
Kiemelkedő értéket képvisel a távlatban is meghatározó tórendszerek, a Pénzes-patak, Mocsár-berek és a Majki-patak völgyében.
Önálló tájszerkezeti egységnek tekinthető az Által-ér felduzzasztott tározó - a Bokodi-hűtőtó, mely ipari hasznosításán túl "horgászparadicsom" is.
Az itt található erdőterületek jelenleg kívül esnek a Vértesi Tájvédelmi Körzeten. Így csak Oroszlány déli erdői részesülnek természetvédelmi oltalomban. Itt található a Mindszentpusztai ciklámen völgy fokozottan védett területe.
A tájvédelmi körzettől északra fekvő erdők faállományuk, élőviláguk kultúrtörténeti értékeik miatt véde
lemre érdemesek. Ilyen a Gerencsér vár maradványa, amely feltehetőleg a Vértesben fennmaradt épületek legrégibbje, a vértesi védelmi rendszer egyik láncszeme volt.
Az oroszlányi erdő másik kultúrtörténeti értéke a Vértesszentkereszti kolostorrom és környéke, mely helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A mára megmaradt 8-10 m magas falmaradvány, pillér és kapuboltozat töredék, mai romos állapotában is az ország egyik legszebb műemlékmaradványa.
Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Majki műemlékegyüttes és környéke. A festői szépségű tájrészlet méltán érdemes a védelemre. A Majki remeteség szabályos, szigorú rendben sorakozó egyöntetű épületeivel, gyönyörűen ápolt pázsitjával, fenyőivel igazán lenyűgöző hatású. A domb előterében lévő tavakkal, malommal, a parkot övező erdőkkel az idegenforgalom számára is jelentős célpont.
A Majkpuszától délre húzódó erdők és az itt haladó közlekedési folyosó a Vértes meghatározó turisztikai tengelye, ezért az ehhez kapcsolódó táji értékekben gazdag erdőterületek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.
Oroszlány másik táji, ökológiai értéke az Által-ér térségi jelentőségű ökológiai folyosója, amely észak felé a Tatai-tó ramsari területei felé biztosít kapcsolatot.